A külvilág számára gyakran tűnhet úgy, hogy a művésznő mesés vagyont halmozott fel, ám a valóság ennél jóval összetettebb és meglepőbb.
A pályafutása során nem mindig kísérte szerencse és elismerés a hazai szórakoztatóiparban. Ahogyan azt – Cserháti Zsuzsáról szólva – kiemelte, a korszellemmel és a hatalommal való szembehelyezkedés komoly áldozatokat követelt.
„Zsuzsát és engem is ellehetetlenítettek az átkos rendszerben, mert nem hódoltunk be azoknak a vezető beosztású férfiaknak, akiknek a kezében volt a hatalom, és akiktől szennyes ajánlatokat kaptunk. Cserháti hosszú időre perifériára került, én pedig külföldre kényszerültem” – vallotta be a Meglepetés magazinnak.
A külföldi szereplések ugyan lehetőséget biztosítottak az érvényesülésre – húsz évig járta a világot, s Japánon kívül szinte mindenhol fellépett –, az igazi pénzügyi áttörést vagy a mesés gazdagságot ez sem hozta meg számára.
Saját hangstúdiója volt
A magyar közvéleményben sokáig az a kép élt róla, hogy az üzleti életben is rendkívül dörzsölt, a külföldön megkeresett pénzből ugyanis a 80-as évek elején a Marcellina Pjt.-vel saját hangstúdiót hoztak létre. Ezzel kapcsolatban azonban határozottan tisztázza a félreértéseket kiemelve, hogy nem lett milliomos:
„Amikor a Marcellina Pjt.-vel hazajöttünk a 80-as évek elején, akkor a külföldön megkeresett pénzből hangstúdiót hoztunk létre, ahol bérmunkában készítettünk felvételeket a Hanglemezgyártó Vállalatnak és a MAFILM-nek. Rám is ragasztották a dörzsölt üzletasszony bélyeget, de az az igazság, hogy sosem voltam igazán erőskezű, jó üzletasszony. Művészléleknek tartom magam, aki két méterrel a föld felett lebeg, és a szárnyaló fantáziáját, a kreativitását szereti használni. Az üzleti élet pedig nem erről szól, hanem elsősorban a racionalitásról, a profittermelésről.”
Bővebben a Blikk oldalán olvashatnak


