Budapest — Csibészségben máris apjára hasonlít Kasza Tibor (41) kislánya, Lora Bella. 

A Pénzt vagy éveket! műsorvezetője szinte áradozott az apaságról, nem csoda, hogy már tudja: lesz következő! De nemcsak a családbővítést tervezgeti, hanem azt is, hogyan akar megöregedni.
Annyi mindent csinál, nem érzi, hogy szétszakad?

Kasza Tibor: Elég jól szervezem magam, valahogy mindig mindenre jut idő. Az élet egyensúlya is olyan, hogy soha nem megy minden teljes gázzal, valami csak más terhére erősödik fel. Ez most épp a zene. Kijöttem egy új dallal, ami hála istennek nagyot robbant. Beindulnak a koncertek is, és ez lehet, elvonja egy kicsit az időmet például az online marketingtől. A közösségimédia-szereplés, a tévézés, a rádiózás, a zenélés, a fotózás hullámzik az életemben. Lehet, éppen azért találtam ki ennyi mindent magamnak, hogy egyikre se unjak rá.

Ha már fotózás, gondolom, most ön a családi fotós...

Kasza: Igen, de ez az énem csinálta a thaiföldi klipemet is. Én voltam az operatőr, nem jött velem stáb. Ahogy mondani szokták, minden voltam már, csak akasztott ember nem!
Mint a zenebohóc, aki épp azt a hangszert szólaltatja meg, amire szüksége van?

Kasza: Igen, de én szeretem, hogy így van. Szeretem a széles spektrumot, így tanultam meg például dobolni az egyik nyáron, unalmamban. A koncerteken egy számra be is ülök a bőrök mögé!

Most milyen egy Kasza- koncert?

Kasza: A zenekarom jóképű, fantasztikus zenészekből áll, a 70-80 perces buli tele van ökörködéssel, igazi amerikai típusú show, slágerekkel, feldolgozásokkal, Crystal-számokkal.

Apropó, Crystal. A testvére, Gábor is tag volt. Még mindig dolgoznak együtt?

Kasza: Ő a hangmérnököm, minden munka közös. Köztünk nincs enyém vagy tied, minden megkeresett forint közös, hiszen mindent együtt hozunk létre.

Az otthonuk is közös?

Kasza: Sokáig így volt, de már nem. Azt a praktikum szülte, egyikünknek sem volt családja, éjjel-nappal úton voltunk, egyszerűbb volt így. De máig van egy saját szobája nálunk.

Lajtai Katival is jó maradt a viszony?

Kasza: Arra már kevesen emlékeznek, hogy Katival nemcsak együtt zenéltünk, de az első nagy szerelem is ő volt az életemben, ami persze utána barátsággá alakult. De a zenekarnak pont azért lett vége, mert egy idő után már mást gondoltunk a világról és a zenéről. Így nemcsak a zenekart szüntettük meg, de szépen lassan el is távolodtunk egymástól. Persze ha összefutunk, örülünk egymással, nosztalgiázunk, de nem járunk össze, és nem ő az első, akit felhívok, ha valami történik.
Akkor kit hív? Sok barátja van?

Kasza: Óvatosan bánok ezzel a szóval. Kevés a barátom, nem a tévézéssel jöttek, rájuk bármikor számíthatok.

Sokat változott. Nem hittem volna, hogy az életét így átírja a házasság és a gyerek...

Kasza: Én sem! Három éve még nem álltam erre készen. A negyven év volt a választóvonal. Most érzem azt, hogy úgy tudok a családdal, gyerekkel kapcsolatos problémára reagálni, ahogy egy apának kell. Nincs bennem, hogy még élnem kell, utaznom kell, magammal kell foglalkoznom. Negyven- évesen ki tudom mondani: a családomért élek. Ráadásul jó szájízzel!

Tibiék csak úgy fürdenek a boldogságban

Tevékenyen részt is vesz Lora Bella ellátásában?

Kasza: Olyannyira, hogy a legelső fürdetés is az enyém volt. Amikor bejött a nővér, hogy elvigye a babát, jeleztem, hogy én szeretném fürdetni. Emlékszem, milyen megható volt, ahogy toltam. Csak mi ketten, a folyosón... Mély vízben voltam az első pillanattól! Újszülöttként az én mellkasomra is rátették Lorát, kezdettől fogva kiveszem a részem minden teendőből, pelenkázom, öltöztetem.
Sokan meglepődnek a változáson?

Kasza: Ehhez kellett, hogy az elmúlt 15-20 évben mindent megettem, megittam, ahova akartam, elmentem, volt az életemben sok élmény. Szerintem nem hülyülök majd meg pár év múlva. Az viszont érdekes volt, hogy Manó aggódott egy picit a szülés előtt.

Mi miatt?

Kasza: Volt egy érdekes felvetése a várandóssága utolsó időszakában, mégpedig, hogy menjünk még el több közös programra, gyűjtsünk még közös élményeket, hiszen ez az utolsó idő, hogy kettesben lehetünk. Én nyugtatgattam, hogy ne aggódjon, hét éve vagyunk együtt, sokat voltunk kettesben, és ha megérkezik a kicsi, még jobb lesz, hogy hármasban élhetünk át szép dolgokat. Ha valahova elutazunk, egy csillogó szempárnak mesélhetünk róla, és ez csodálatos.

Kire hasonlít jobban?

Kasza: Hála istennek az édesanyja vonásait örökölte, remélem, tőlem a csibészségen és a jó dumán kívül semmit nem fog. Előbbiben mondjuk már apja lánya.
Kettejük kapcsolata változott Lora érkezésével?

Kasza: Semmit, de ez annak köszönhető, hogy mi amellett, hogy szeretjük egymást, erős szövetséget is alkotunk. Ezért is tanácsolom mindenkinek, hogy csak így vállaljon gyereket, mert egy baba próbára tesz minden kapcsolatot. Nyilván vannak olyan pillanatok, amikor rózsaszín hajpánttal a fején szuszog mellettünk, de aztán jönnek azok az időszakok, amikor sír, és nem tudod, mi a baja. Vagy hogy egy tányér leves elfogyasztása is szervezést igényel. Huszonnégy órás alárendelt szolgálóvá váltunk, és ehhez kell az erő és az erős szövetség.

Úgy tűnik, élvezi ezt.

Kasza: Igen, mert szerencsés vagyok. Manó klasszikus vidéki lány, az egyik kezében lóg a gyerek, a másikkal kavargatja a húslevest. Nem kell neki három bébiszitter ahhoz, hogy ne omoljon össze a világ. Vagányan áll hozzá, és bár kiveszem a részem, nem probléma, ha például Thaiföldön klipet forgatok vagy készítem a Pénzt vagy éveket! műsort.
Mi az, amire nemet mondana?

Kasza: Ha hónapokra külföldre kellene menni, mint az Exatlon Hungary stábjának. Persze még nem akarom nyugdíjazni magam, az nekem se tenne jót! Nem szabad azt érezni, hogy a gyerekkel megszűnik az aktív élet. Nem akarok lemondani semmiről, csak úgy szervezek, mint egy családos ember.

Később akár több gyerekkel?

Kasza: Biztosan többel! Jelen pillanatban a nagybetűs kiegyezés köztünk a két gyerek. Két, két és fél év korkülönbséget szeretnénk közöttük, szóval azért a másodikra még egy picit várni kell. Manker persze erősen lobbizik a háromért, én azt mondom, várjuk meg milyen, amikor a kettő együtt sír.

Szakmailag is ilyen konkrét tervei vannak?

Kasza: Engem szeretett az élet, megvalósítottam az álmaim. Az lesz majd kérdés a jövőben, hogy azokat a kihívásokat találjam meg, amik a koromnak megfelelőek. Még nem néznek bácsinak, sőt negyvenesnek sem, sokaknak ma is Kasza Tibi, a hülyegyerek vagyok, de jól kell menedzselni azt, hogy a popzene vagy a tévézés meddig áll jól. Észre kell venni és el kell fogadni, ha valami véget ér.

Forrás: Blikk

Képek: facebook